Újra munkában- Irány az ovi!
Csütörtök reggel izgatottan készülödtem, mivel a gazdim jelezte már előző este, hogy újra munkába állok. Tudjátok már 3 hónapja, hogy nem láttam "gyerekeket". Alig bírtam álomra hajtani a fejem. Reggel aztán alig vártam az indulást. Már jó hamar 8 órakor bent voltam az oviban. A gyerekeket 9 órára vártuk, de addig is remekül elütöttem az időt az udvaron. Mondhatni bemelegítettem. Figyeljetek csak! Bekukucskáltam a babaházba, és találtam egy labdát is amivel aztán jókat mókáztam. De hamar eltelt az idő és a gyerekek egymás után szépen megérkeztek. 11 óráig foglalkozások voltak amiket nagyon élveztek.
Előszőr a gazdám és Gabi építettek egy akadálypályát, amin a gyerekeknek ügyesen végig kellett haladni, persze velem. Nem volt könnyű mert rám is figyelniük kellett, s nekem se volt könnyű mert nekem is nagyon figyelni kellett a gyerekekre. Másztunk padon, bújtunk alagútba (kúszóba), kerültünk bójákat, ugrottunk karikába, a végén pedig megpihentünk egy kicsit az asztalnál. Én az asztal alá heveredtem le amíg a gazdám beszélgetett a gyerekekkel. De nem volt sok idő pihenni, mert kaptuk a következő feladatokat.
Gyakoroltuk a téri irányokat, de nem akárhogyan, hanem velem. A gyerekek adott utasítás után engem vittek a kért helyre, az asztal alá vagy éppen fölé. Na ezt a feladatot nagyon élveztem, imádok ugrani, bújni. Így játékosan megtanultuk a fölött, alatt, mellett, előtt és mögött szavak jelentését. Jó móka volt. Ti is játsszatok otthon a szüleitekkel irányos feladatokat! Pihenésképpen bowlingoztunk is de arról nem készültek képek, mert annyit kacagtunk, hogy elfelejtettünk fényképezni.
Utolsó feladatként állatutánzós játékot játszottunk, voltunk cicák, kutyák, lovacskák, no meg kakasok is. Ez annyira tetszett a gyerekeknek, hogy többször is megismételtük a játékot. Ekkor már mindenki nagyon fáradt volt. Fáradtan de boldogan fejeztük be a foglalkozást. Búcsúzóul a gyerekek még kérhettek tőlem trükköket, a kedvencük ha ugatok, vagy ha hempergek.
Ezek után a gazdám kivitt az udvarra a többi kisgyerekhez, akik szintén nagyon megörültek a látványomnak. Én meg nagyon megörültem a homokozó látványának, így gyorsan ástam is egy nagy gödröt és belefeküdtem. Kellemesen hűsítette a pocakomat, a gyerekek simogatása pedig egy rövidke időre álomba szenderített, míg a gazdim az óvónénikkel beszélt. De ekkor még nem tudtam, hogy az óvodai napom legpihentetőbb része következik. Ti hogy pihentek?
Ő itt András. Az óvoda kertésze, gondnoka. Képzeljétek van slagja! Ez nagyon fontos mert imádom a vizet. András nagyon mókás, szeret velem játszani. Így amikor a gazdim engedélyt adott, hogy már lehetek akár nagyon koszos is, elkezdődött a hancúr. Óriásit pancsoltam vele. Szuper volt, lehet én is kertész leszek? Mindig pancsolhatnék. Na majd ezen elgondolkozom. Tacsakosan, koszosan, nagyon fáradtan hagytam el az ovi épületét, azzal a jó érzéssel, hogy bizony ide hamarosan visszatérek. Hiányoztatok gyerekek, jó volt veletek újra!
Csütörtök reggel izgatottan készülödtem, mivel a gazdim jelezte már előző este, hogy újra munkába állok. Tudjátok már 3 hónapja, hogy nem láttam "gyerekeket". Alig bírtam álomra hajtani a fejem. Reggel aztán alig vártam az indulást. Már jó hamar 8 órakor bent voltam az oviban. A gyerekeket 9 órára vártuk, de addig is remekül elütöttem az időt az udvaron. Mondhatni bemelegítettem. Figyeljetek csak! Bekukucskáltam a babaházba, és találtam egy labdát is amivel aztán jókat mókáztam. De hamar eltelt az idő és a gyerekek egymás után szépen megérkeztek. 11 óráig foglalkozások voltak amiket nagyon élveztek.
Előszőr a gazdám és Gabi építettek egy akadálypályát, amin a gyerekeknek ügyesen végig kellett haladni, persze velem. Nem volt könnyű mert rám is figyelniük kellett, s nekem se volt könnyű mert nekem is nagyon figyelni kellett a gyerekekre. Másztunk padon, bújtunk alagútba (kúszóba), kerültünk bójákat, ugrottunk karikába, a végén pedig megpihentünk egy kicsit az asztalnál. Én az asztal alá heveredtem le amíg a gazdám beszélgetett a gyerekekkel. De nem volt sok idő pihenni, mert kaptuk a következő feladatokat. 
Gyakoroltuk a téri irányokat, de nem akárhogyan, hanem velem. A gyerekek adott utasítás után engem vittek a kért helyre, az asztal alá vagy éppen fölé. Na ezt a feladatot nagyon élveztem, imádok ugrani, bújni. Így játékosan megtanultuk a fölött, alatt, mellett, előtt és mögött szavak jelentését. Jó móka volt. Ti is játsszatok otthon a szüleitekkel irányos feladatokat! Pihenésképpen bowlingoztunk is de arról nem készültek képek, mert annyit kacagtunk, hogy elfelejtettünk fényképezni. 
Utolsó feladatként állatutánzós játékot játszottunk, voltunk cicák, kutyák, lovacskák, no meg kakasok is. Ez annyira tetszett a gyerekeknek, hogy többször is megismételtük a játékot. Ekkor már mindenki nagyon fáradt volt. Fáradtan de boldogan fejeztük be a foglalkozást. Búcsúzóul a gyerekek még kérhettek tőlem trükköket, a kedvencük ha ugatok, vagy ha hempergek. 
Ezek után a gazdám kivitt az udvarra a többi kisgyerekhez, akik szintén nagyon megörültek a látványomnak. Én meg nagyon megörültem a homokozó látványának, így gyorsan ástam is egy nagy gödröt és belefeküdtem. Kellemesen hűsítette a pocakomat, a gyerekek simogatása pedig egy rövidke időre álomba szenderített, míg a gazdim az óvónénikkel beszélt. De ekkor még nem tudtam, hogy az óvodai napom legpihentetőbb része következik. Ti hogy pihentek?
Ő itt András. Az óvoda kertésze, gondnoka. Képzeljétek van slagja! Ez nagyon fontos mert imádom a vizet. András nagyon mókás, szeret velem játszani. Így amikor a gazdim engedélyt adott, hogy már lehetek akár nagyon koszos is, elkezdődött a hancúr. Óriásit pancsoltam vele. Szuper volt, lehet én is kertész leszek? Mindig pancsolhatnék. Na majd ezen elgondolkozom. Tacsakosan, koszosan, nagyon fáradtan hagytam el az ovi épületét, azzal a jó érzéssel, hogy bizony ide hamarosan visszatérek. Hiányoztatok gyerekek, jó volt veletek újra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése